Egy ágas-bogas erdőre emlékeztet ez a fenti szék, amit Vidó Nóri építész tervezett. Nóri építészként a házakon kívül tervezett már asztalt, széket, kanapét, ágyat, még lámpát is. Formatervezőként most a konyhába kívánkozik, ami nem is meglepő: ha éppen nem a rajzasztalnál ül, akkor Moha és Sáfrány néven gasztrobloggerkedik.
Építészként hogy kötöttél ki most a széktervezésnél?
Amikor kicsi voltam, akkor az anyukámat megkérte egy kedves családi ismerősünk, hogy megvásárlás előtt szakértsen meg egy bauhaus házat Lupaszigeten, ami úgy nézett ki, hogy a bútorok, a csészék, a szőnyegek és minden a házhoz készült, és ez az élmény indított el engem ezen az úton, hogy bútort is tervezzek a házhoz, és komplex kérdésként tekintsek az otthonra. Eleinte az egyetemen tervezett házakhoz csináltam dolgokat szórakozásból, de aztán önálló életre kelt a dolog, különösen akkor, amikor elköltöztem otthonról és szükségem volt dolgokra, amikkel berendezhettem a lakást, illetve másoknak is terveztem lakásokat, ahova szintén készült jó pár dolog.
Mi járt a fejedben, amikor ezeket a székeket tervezted?
Hát erre nehéz válaszolni, a tervezők általában úgy csinálnak dolgokat, hogy folyamatosan rajzolnak, és abból lesz majd valami. Én eddig úgy terveztem, mind házat, mind bútort, hogy hirtelen bevillant egy kép és csak le kellett rajzolni a kész dolgot. Úgyhogy amikor tervezek, akkor általában teljesen máshol jár az eszem, akkor szoktam odatenni magam, amikor a részleteket dolgozom ki, de az már a tipikus elmélyült favágó munka.
Milyen használati tárgy a következő a számodra, mit szeretnél tervezni?
Most első körben szeretném legyártani az eddig megtervezett dolgokat, mert nagyon felszaporodtak az elmúlt években. Készülőben van most egy asztal kollekció (a Girl és Boy asztala), egy dohányzóasztal, egy fotel és kanapé kollekció, egy lámpacsalád, egy másik fajta kanapé, egy ágy, és még 5 termékcsalád a szék-asztal vonalon (ezekből első körben mindig csak egy szék készül el, a többi fajtát és az asztalt megrendelésre csináljuk meg). Ezen kívül nagyon érdekesnek tartanám, ha a konyhába is betehetném kicsit a lábamat, és tervezhetnék tányérokat, evőeszközöket, poharakat, de amíg nem találkozom olyan gyártóval, aki meg tudná csinálni, addig igyekszem a realitások talaján maradni, és olyanokat kitalálni, amik el is tudnak készülni.
Az építészi munka mellett tárgyakat is tervezel, valamint van egy főzős blogod. Hogy tudod ezt a sok mindent összeegyeztetni?
Hát nem egyszerű, és ez sajnos meg is látszik néha a dolgokon. Most például a blog pihen kicsit, mivel ilyenkor mindig sötét van, amikor főzök, és akkor nem lehet fotózni. Azt tapasztalom, hogy nehéz ténylegesen elmerülni úgy valamiben, hogy más is van, tehát azt szoktam csinálni, hogy rövidebb időszakok vannak, amikor ráhajtok valamire (1-2 hét), és akkor próbálok csak azzal foglalkozni, vagy a bútorok, vagy a másik munka. Azért igyekszem minden fronton megállni a helyem, igazából ha összeszedett életet él az ember, akkor nem lehetetlen.